Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.09.06

 

Dr. Csák Enikő 

 

Neurológus, Klinikai neurofiziológus szakorvos

Budapest

 

Végzettség

 

2002. Általános orvosi diploma -MOGYE

2009. Neurológia szakvizsga - Semmelweis Egyetem

2009. az ENSZ-el közös önkéntes orvosi munka a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságban

2015. Klinikai neurofiziológia szakvizsga - Semmelweis Egyetem

 

Szakmai tapasztalat


Egyetemi tanulmányaimat a MOGYE Általános Orvosi Karán végeztem 2002-ben.

Egyetemi évek után 2002-ben a Bethesda Gyermekkórház Országos Égési Központjának Intenzív Osztályán dolgoztam az égési sérüléseket szenvedett gyerekek sürgősségi intenzív terápiás ellátásában.

2003-tól 2005-ig a SOTE Neurológiai Klinikáján rezidensként, majd 2005 és 2009 között a Szent János Kórház Neurológia és Stroke Osztályán szakorvosjelöltként dolgoztam acut neurológiai betegellátásban.
2009-ben neurológiából szakvizsgáztam kitűnően megfelelt minősítéssel a SOTE-n.

2009-ben az ENSZ-el közös önkéntes orvosi munka a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságban.

https://stresszdoktor.hu/uploads/kozkincs/hborsvezetbengygytanak.pdf 

2009-től jelenleg is a "Pulzus" Eü. Központ /II. ker. Önkormányzat Neurológia- Stroke, Alvászavarok szakambulanciája/ főállású neurológus szakorvosa vagyok. Emellett a Kútvölgyi Klinika Neurológia Osztályán vettem részt szakorvosi ügyeleti ellátásban.

2013 és 2015 között a SOTE Neurológia Klinikán és az Országos Klinikai Idegsebészeti Intézetben (OKITI) végeztem tanulmányaimat klinikai neurofiziológia szakképesítésemhez.
2015-ben a Klinikai neurofiziológia doktora lettem a SOTE-n szintén kiválóan megfelelt minősítéssel.


Szakirány

Alvászavarok, stroke, Parkinson betegség, demeciák, fájdalom szindrómákkal foglalkozom elsősorban az általános neurológiai szakrendelői betegellátáson belül, ahol a betegségek komplett non invasiv kivizsgálására, a kiszűrt betegek további gondozására, illetve szükség esetén megfelelő szakintézetbe irányítására van mód és lehetőség.

https://www.budaipolgar.hu/eletmod/alvaszavar.html 

Betegség csoportok, tünetek melyekkel neurológiai vizsgálatra lehet fordulni

 

Alvászavarok. Elalvási és átalvási zavarok, horkolás, éjszakai nyugtalan alvás, gyakori megébredés, visszaalvási nehezítettség. Lábak esti, éjszakai nyugtalanságából, mozgatási kényszeréből adódó alvászavarok (polyneuropathiak, nyugtalan láb szindróma).

Cukorbetegek és pajzsmirigy betegek esti fájdalmas lábzsibbadása

Lumbago, gerincpanaszok
Eszméletvesztés. Átmeneti zavartság állapot. Szédüléses panaszok
Tartós vagy visszatérő koncentrálási vagy memória panaszok, feledékenység
Beszédzavar jellegű panaszok (beszédelakadás, beszédnehezítettség, szókimondási nehezítettség)
Évek óta fennálló vagy rövid ideje jelentkező, de erős vagy erősödő fejfájás
Arcfájdalom, szemfájdalom melynek egyéb szakorvosi okát nem találták
Íz-érzés vagy szaglás megváltozása, romlása, megszűnése
Halláspanaszok (halláscsökkenés, fülzúgás, ha idegrendszeri ok felmerül)
Járászavarok (bizonytalan járás, elesések, dőlési, iránytévesztési hajlam járáskor)
Látászavar (hirtelen látásvesztés, nem szemészeti okú látásromlás, kettős látás, színek és formák felismerésének zavarai). Olvasással, beszéddel, nyeléssel kapcsolatos panaszok.
Elgyengült vagy ügyetlenné vált végtagok (tárgyak elejtése, botlások, esések)
Az izmok korábban nem észlelt fáradékonysága, gyengesége (lépcsőn járás, székből felállás, mosakodás, öltözködés, fésülködés, borotválkozás, gombolkozás, beszéd, nyelés, rágás során észlelve)
Az izmok korábban nem észlelt gyengesége rángásokkal és/vagy zsibbadással társulva
Az izomzat eddig nem észlelt fogyása. A kéz vagy láb elvékonyodásának észlelése
Visszatérő vagy folyamatos nyaki vagy deréktáji panaszok, végtag-gyengeséggel, zsibbadással vagy ezek nélkül
Égő érzés, fájdalom vagy érzéketlenség észlelése korábban tünetmentes testrészen
Végtag-zsibbadás (felső végtag, alsó végtag, kéz-láb, ujjak, arc, nyelv)
Széklet- vizelettartási zavarok melynek egyéb szakorvosi okát nem találták

 

Kivizsgálás menete

A neurológiai vizsgálat két alapvető részből áll: kórtörténet (anamnézis) és fizikális vizsgálat (beleértve a tudati állapotot is).
Megkérdezzük a megelőző betegségeket, illetve a jelen panaszok fennállásának idejét, a panasz jellegét, szükség szerint a környezet tapasztalatát a tünettel kapcsolatban (ennek főleg tudatzavaroknál, feledékenységnél van jelentősége).
Ezt követi a fizikális vizsgálat: ilyenkor a koponya, a gerincoszlop eltéréseit, a mentális és járászavarokat, esetleges beszédzavart, az agyidegek működését, az izmok erejét, tömegét, a reflexeket, az érzőkör funkcióit, a koordinációs képességeket nézzük meg.
Szükség esetén a diagnózis alátámasztására, illetve egyéb lehetséges kórképek kizárására egyéb vizsgálatokat is lehet és kell is végezni.
Ilyenkor - a feltételezett diagnózistól függően - kérünk képalkotó vizsgálatot (CT, MRI, angiographia, érfestés), ultrahang vizsgálatot (az agy vérellátási problémái esetén), elektrofiziológiai vizsgálatot (epilepszia jellegű vagy környéki idegrendszeri problémák esetén), rtg vizsgálatot (általában gerincbetegségek esetén). Adott esetben más szakorvos szakvéleményére vagy laboratóriumi vizsgálatra is szükség lehet - ezt mindig az aktuális helyzet dönti el.


Kezelés

Gyógyszeres kezelés - ez szájon át szedendő gyógyszer, transdermalis tapasz vagy injekció, infúzió formájában történik. Elektromos kezelések és fizioterápia. Gyógytorna, gyógymasszázs.